- Jó, de ezek után ne is számíts rá, hogy soha segítek neked akármiben. Vagyis akármikor! - kiabálta Amanda a dühtől kipirosodott arccal, és mérge csak fokozódott a nyelvbotlás után. A lány szobája előtt álltak a folyosón, Amanda keze már a kilincsen volt, úgy pörölt Wilke-vel, aki kiengesztelni jött utána a konyhából, ahol a beszélgetést ténylegesen elkezdték. A lány szerette volna látni, hogy bátyja csöppnyi bűnbánatot tanúsít, vagy legalább azt, hogy megharagszik rá, mert úgy neki is könnyebb lett volna, hisz napokig fújhattak volna egymásra. De a fiú csak nyugodtan, már-már unalmat tükröző arccal állt vele szemben, hanyagul a falnak támaszkodva, és szemrebbenés nélkül hallgatta  a húga dühkitörését.

-... de ha egyszer valamit megígérsz, akkor miért nem lehet azonnal szólni, hogy változott a program, mert jobb dolgod akadt annál, mintsem velem tölts három napot! HÁROM NAPOT! Még ennyit sem tudsz rám szánni! Persze, nyugodtan menj csak az idióta haverjaiddal ahová akarsz! - Amanda levegő után kapkodott. Szó, mi szó kimerítő ez a hacacáré.
- Befejezted már? - kérdezte Wilke nyugodtan, kihasználva a lélegzetvételnyi szünetet két szitokáradat között.

- Micsoda? Hogy befejeztem-e? Te mégis... Mégis hogy a francban veszed a bátorságot, azok után, amiket tettél, ahhoz, hogy csak úgy megkérdezd, végeztem-e? Nem is értem, neked nincsen LELKIISMERETED? És tudod mit? Igen, befejeztem! - Amanda felpaprikázott hangulatban vágta be bátyja orra előtt szobája ajtaját, és belülről nekitámaszkodott, hogy az említett nehogy be tudjon jönni.

- Ha gondolod! - motyogta Wilke, de csak halkan, hogy Amanda meg ne hallja, grimaszolt egyet az ajtónak, amely mögött pontosan látta a húgát. reménykedve várt még pár másodpercet, de végül fejcsóválva elballagott; meg sem próbálta folytatni a beszélgetést, ahhoz túlságosan jól ismerte a húgát. Eközben a sértett hölgy teljes erővel az ajtónak támaszkodva egyoldalúan folytatta a beszélgetést. Eltorzult arccal nézett maga elé, miközben folyamatosan mozgott a szája. Persze nem hangosan beszélt, csak tátogva, de úgy mindennek elmondta Will-t.

Családfa

Igen, megtörtént ez is! Sok akadály keresztezte az útját, míg ide eljutott (mocsarak, napsütés, sivatag, hegyek, távolság), de végre... Végre itt van! Itt be is fejezem az ömlelgést, mert kezd egy kicsit elfajulni:)

Őszi ismertetés

Lassan elmúlik a nyár. Vannak olyanok, akik nem engedik; görcsösen ragaszkodnak a megszokotthoz, de vannak olyanok is, akik már beújítottak, és alig várják, hogy mit hoz a jövő. Amanda az utóbbiak közé tartozik, bár még csak augusztos vége van, ő már átrendezte a szekrényét.

bye

Amanda élete képekben:)

FISHER MÓR - BRIGITTE HÉLENE NACÉRI

A dédapám –akármilyen furcsa is- Fisher Mór volt, a Porcelánmanufaktúra tulajdonosa. 1899-ben született, és egész életében itt élt, Magyarországon, valamint mindent a vállalkozásának szentelt, aminek meg is lett az eredménye. A Herendi porcelánnak minden országból a csodájára járnak, és a lényeg nekünk a franciaországi látogatóközönség, mert az a nő is francia volt. Az a nő, aki elcsavarta tisztelt dédapám fejét. Igazán szép arca volt, de nem volt olyan szép belül… A neve Brigitte Hélene Naceri. Tehát vagyonos, egyedülálló nőként tett látogatást a gyárban, 1944 nyarán. Úgy tett, mint akinek tetszik Fisher. Állandóan kihívó pillantásokkal illette a jó embert. Aztán, mivel Fisher totál bevette, egy éjszaka találkoztak… Aztán egy hónapon belül Brig távozott az országból, vissza Franciába, és soha nem tért vissza. Azt mondta, azért hagyja el Mórt, mert kevesli az időt, amit rá fordít. A férfi könyörög, hogy maradjon, de Brigitte hajthatatlan. Minduntalan csak ugyanazt ismételgeti, és elmegy. Örökre.

A nő Franciaországban visszament a FÉRJÉHEZ, és nyolc hónap múlva szült egy lányt: Juliette Florette Dessauge. Mindenki azt hitte, hogy a férjéé, csak Brigitte tudta azt, hogy a lány igazából a porcelángyár tulajáé. A titkot viszont őrizte, és csak egy levélben tudatta a lányával, amit az csak az anyja halála után bonthatott fel.

Julnek volt még egy féltestvér nővére is: Adrienne. Csak két év volt közöttük, és mindig is nagyon szerették egymást. De ez már nem ide tartozik.

Fisher 1980-ban, Brigitte pedig már 1962-ben meghalt.

Fischer Móric

Brigitte H. Nacéri

ADELHAID SUSAN CHISHOLM

1918-ban született, második nevét apja előző felesége után kapta. Anyja nevelte, miután apját megölték. Otthon kitanulta a varázslást, majd 12 éves korában bentlakásos leányiskolába költözött, mert anyja nagyon fontosnak tartotta a műveltséget mugli irányba is. Itt megtanult franciául, németül és spanyolul is. Szintén itt vált tehetséges zongoristává. A kollégium minden hónap első szerdáján bált rendezett, ahol az itt nevelkedő lányok informálódhattak, ismerkedhettek. Egy ilyen szerda esti bál alkalmával ismerte meg Adelhaid a jóképű ír katonát, a 25 éves Bardolf Humphreyt. Elsőre egymásba szerettek, és romantikus éjféli találkákon ismerkedtek még jobban össze az intézet parkjában. Egy évvel megismerkedésük után, mikor Adelhaid kikerült az iskolából -17 évesen, 1935-ben- Bardolf elvette feleségül, és Norwichbe költöztek. A boldog családi fészekben öt gyermek is született: ifj. Bardolf (1935), Aymer(1939), Gytha (1946), Packard (1947), és Caldwell (1948). Bardolf, az elsőszülött, a papi pályát választotta, Aymer kviblinek született, róla nem tudunk többet nagyon sokat, mert elszökött 16 éves korában, azt hiszem Amerikába. Gytha hozzáment Rufus Archibardhoz, Caldwell pedig mugli iskolát vagy árvaházat alapított. Packard volt a nagyapám. Adelhaid 1988-ban halt meg, Bardolf pedig 1982-ben.

Adelhaid&Bardolf

RODERICH R. C. CHISHOLM

Az ükapám, Robert Chisholm 1872-ben született. A Harlang&Wollf hajógyártó cég foglalkoztatta, mint tervezőt. Ő tervezte a Titanic mentőcsónakjait is. 40 éves korában, elkísérte a hajót első útjára, ami tragikusan végződött. Egyes forrásokból megtudhatjuk, hogy életét vesztette, de holttestét nem találták meg, vagy nem azonosították. Nem süllyedt el a hajóval, hanem az utolsó percekben hoppanált. Felesége volt, aki viszont csak ezen a napon tudta meg, hogy férje varázsló, és nem mert vele tartani, ezért ő meghalt a tragédiában. Chisholm 5 év múlva feleséget talált magának, az ekkor 37 éves Lisa Prewett személyében. 1918-ban megszületett a lányuk, Adelhaid. A tehetséges tervező 1920-ban halt meg, egy merénylet áldozataként. 

az első ^^ (ismét)

ÜDVÖZLET!!!
Nos, akkor ez lesz a  "FANTÁZIACSALÁD" blogom.
Ez nagyrészt Amanda Humphrey, és családja kalandjairól szól